A pánikbetegséget hirtelen, rohamokban jelentkező, időben jól behatárolható, kb. 10-30 perces lefolyású heves szorongás jellemzi. A roham gyakran visszatérővé válik, kiváltásában nyilvánvaló okot nem találunk. Általában határozott kezdete és vége van.
A pánikroham mutathat valamennyi kapcsolatot helyekkel és szituációkkal, de egyébként bárhol és bármikor kialakulhat: egyedüllét során, társaságban, otthon, nyilvános helyen, sőt akár álmából is felébresztheti a pánikbeteget.
A diagnosztikus kritériumok szerint akkor beszélhetünk pánikrohamról, ha az alábbiakból legalább négy tünet jelen van:
A pánikroham tünetei:
• heves szívdobogás
• izzadás
• torokgombóc érzése
• mellkasi fájdalom
• reszketés vagy remegés
• légszomj, fulladásérzés
• szédülés, bizonytalanságérzet
• hányinger
• bármilyen hasi diszkomfortérzés
• hevülés (kipirulás) vagy hidegrázás
• derealizáció (a külvilág eltávolodásának az érzése)
• félelem a megőrüléstől
• félelem az önkontroll elvesztésétől
Konkrétan akkor beszélhetünk pánikrohamról, ha ezek közül a tünetek közül legalább négy jelen van.
A tünetek csoportosíthatók az érintett szervi megjelenés alapján is: feji, mellkasi vagy hasi pánikként.
Mikor szükséges a pánik kezelése szakember segítségével?
Ha szaporábban ver a szíve, remegést, izzadást, légszomjat, fulladást, hányingert érez, halálfélelem gyötri, vagy az ájulás kerülgeti, nem jelenti feltétlenül azt, hogy Ön pánikbeteg. Ahhoz egyéb kritériumok teljesülése is szükséges, pl. a rohamok rendszeres ismétlődése (számuk eléri a havi négyet).
Amennyiben ezek a kritériumok teljesülnek, érdemes szakemberhez fordulni, hiszen kezelés nélkül idővel a rendszeresen visszatérő pánikrohamok annyira megviselik a beteget, hogy elkerülő fóbiás magatartásforma, generalizált szorongás, depresszió, állandósult magas vérnyomás, sok esetben alkoholizmus alakulhat ki annak minden súlyos következményével.
Nagyon fontos tisztázni, hogy nem valamely egyéb betegség részjelenségeként lép-e fel a rosszullét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése